A V�MP�ROK

Bevezet�s

V�mp�rr� valaki csak v�rcsere �tj�n v�rhat. Innent�l az �t �tv�ltoztat� v�mp�r "gyermeke" lesz �s hozz� fog tartozni, �gy alakul ki a v�mp�rok k�z�tt egy rangsor.

K�llem

Emberi kin�zet�k van, ugyanakkor b�r�k feh�r, szem�k �risze gyakran emberekre nem jellemz� sz�nt vesz fel. Fels� fogsoruk szemfogai nagyok �s hegyesek, melyet v�rsz�v�sra haszn�lnak.

V�r

A v�rfarkasokkal ellent�tben nem esznek emberi t�pl�l�kot, csak �s kiz�r�lag v�ren �lnek. Minden nap sz�ks�g�k van a v�rre, ahhoz, hogy �lhessenek. Ha nem jutnak v�rhez elkezdenek legyegn�lni. N�gy nap ut�n m�r szenvednek �s besz�k�l a tudatuk, m�gnem m�r csak a v�r �s az ev�s j�r a fej�kben, v�g�l a hatodik nap fele m�r b�rkit �s b�rmit megt�madnak, ami a k�zel�kben mozog.

Halhatatlans�g

A v�mp�rok sem teljesen halhatatlanok. Regener�ci�s k�pess�g�k csak akkor �rv�nyes�l, ha a s�r�l�s ut�n v�rt isznak, ilyenkor viszont teljesen helyre �ll minden testi k�rosod�s.

Gyenges�gek

A hegyekben gyakran bor�s az id�, �gy ilyenkor szabadabban mozognak, de ha a felh�k od�bb �llnak, ami a hegyek szesz�lyes id�j�r�sa szerint b�rmikor megeshet, ez�rt ritk�n kock�ztatnak. A nap �geti �ket. A kar�ba, a fejez�sbe �s a t�z �ltali hal�lba b�rki belehalhat.

A kl�n

A v�mp�rok nem annyira t�rsas�gi l�nyek, mint a v�rfarkasok. �l�k�n a kl�nvez�r �ltal�ban a teremt�j�k, de egy kl�nban m�s sz�rmaz�s� v�mp�r is befogadott lehet. Ink�bb maguknak val�k, a kl�n csak egy laza k�tel�k, egy �rdekek t�pl�lta sz�vets�g. A kl�nvez�r csak legv�gs� esetben sz�l bele a dolgokba, vagy l�p. T�bbnyire minden v�mp�r a maga ura, de az er�t, ha kelletlen�l is, de tisztelik.

Jellem

A m�lt �rnyai. Hab�r minden egy�n f�gg�, de �ltal�ban szeretik azt a kort, amiben sz�lettek, mind berendez�sben, mind �lt�zetben. R�gi m�diak, �s igyekeznek fenntartani a rideg nemes �lc�t. A v�r sz�mukra az �let, ez�rt gyakran az emberek val�ban egy haszon�llatnak tekintik. A v�rfarkasokat k�z�ns�gesnek �s torznak tartj�k, legal�bbis kor�bban ez volt a m�di. A Lebenssanft megalap�t�sa �ta k�nytelenek voltak belet�r�dni a helyzetbe.

A V�RFARKASOK

Bevezet�s

A v�rfarkasoknak k�t alakjuk van: Egy emberi �s egy Bestia (k�p). Sz�lethetnek, vagy harap�ssal fert�z�dhetnek - viszont a harap�s csak Bestia alakban fert�z�, �s a harap�s hat�sa csak 50% esetben v�ltoztatja �t az illet�kest. A m�sik �tven sz�zal�kot a s�r�l�s f�ggv�ny�ben t�l�lheti.

K�llem

Emberi alakban �ltal�ban magasak, szemfogaik hosszabbak �s hegyesek, de a v�mp�rok�n�l valamivel kisebbek, illetve a v�rfarkasoknak az als� fogsoruk szemfogai is kiemelked�ek. Ha v�rt isznak, amit t�bbnyire emberi alakban szoktak, a szemfogaik megny�lhatnak a harap�s el�tt, szem�k sz�ne pedig �tv�ltozik olyann�, amilyen Bestia alakjukban.
Bestia alakban magasabbak, mint emberi alakban, test�k sz�r�s, izmosak, farokkal rendelkeznek, fej�k olyan, mint a farkasok�. Szem�k sz�ne �ltal�ban m�s, mint emberk�nt, �s f�nyesen ragyog, ami olykor ijeszt� hat�st kelt (ha am�gy nem lenne az).

V�r �s H�s

Az els� n�h�ny �tv�ltoz�s okoz probl�m�t, f�leg azoknak, akik nem sz�letettek, hanem �tv�ltoztatt�k �ket. Ugyanis ekkor nem csak v�rre v�gynak, de er�s gyilkos �szt�n�k munk�lkodnak benn�k. A k�z�pkorban m�g megtehett�k, hogy teliholdank�nt terroriz�lt�k a falut, �s sorra gyilkol�sztak, ma azonban r�j�ttek, hogyha a v�mp�rokhoz hasonl�an emberi v�rt isznak, akkor ezek az �szt�n�k kord�ban tarthat�ak, �gy a v�riv�s egy amolyan k�telez� �trendkieg�sz�t� lett sz�mukra, hiszen emberi alakban nyugodtan fogyaszthatnak emberi �telt.
Ha nem iszank v�rt, h�rom napig is el tudnak lenni. A negyedik-�t�dik napra m�r elvon�si t�netek mutatkoznak, a hatodik-hetedik nap pedig �tv�ltoz�s �s a gyilkos �szt�n fel�led�se az eredm�ny. 

Telihold

A v�rfarkasok sz�m�ra a Hold szerelm�k megtestes�l�se. V�gyat �s �szt�nt �breszt, b�rmilyenr�l is van sz�, ez�rt gyakran teliholdkor, vagy telihold k�rny�k�n, de �nsz�ntukb�l v�ltoznak �t. Els� alkalmakkor azonban nagyobb befoj�ssal b�r a Hold ereje. A Hold f�zisai azonban tov�bbi szerepet j�tszanak (lsd. tov�bb).

Halhatatlans�g

A v�rfarkasok nem halhatatlanok, azonban rengeteg f�le, fajta, m�lys�g�, �s s�lyoss�g� s�rt�l�st k�pesek t�l�lni �s kib�rni. Ez�rt nem is f�lnek megs�r�lni. A hold f�zisv�ltakoz�sa ezt valamennyire befoly�solja. Teliholdkor val�ban, szinte halhatatlanokk� v�lnak, �jholdkor viszont egy m�lyebb s�r�l�s m�r gondot okozhat ha olyan helyen van, �s olyan m�lys�g�/jelleg�. Gyenges�geik k�zt az ez�st a lem�rvad�bb. K�pesek legyeng�teni a v�rfarkasokat. A lefejez�st, a t�zet pedig senki nem �ln� t�l.

Falkaszellem

A v�rfarkasok csapatszelleme nagyon er�s. Szinte mindig egy�tt vannak, mintha gimis legjobb haverok lenn�nek, olykor persze �k is elvonulhatnak csendes mag�nyukba. Nem ritka az sem, ha valaki nem kedvel valakit, de akkor se idegenednek el egym�st�l. Ismerik egym�st, mint az igazi testv�rek �s sokmindent csin�lnak egy�tt, �s ha egyik�knek �rtasz a falka egyk�nt fog megmorogni �rte. Persze ez al�l kiv�telt k�pez, mikor p�rbajra h�vj�k ki egyik�ket. A Vez�r k�zt�k a Vez�r, szaba megk�rd�jelezhetetlen, lev�lt�sa falkad�nt�s, vagy kih�v�s eset�n lehet. A Vez�r �ltal�ban nagy tiszteletnek �rvend.

Jellem

A v�rfarkasok t�bbnyire a jelenben �lnek, nem r�g�dnak a m�lton. �ppen ez�rt a pillanat hev�ben b�rmi megt�rt�nhet, egy szerelmi fell�ngol�s, vagy ak�r a d�hbe gurul�s is. A pillanatnak �lnek, �ppen ez�rt nem pal�stolj�k az �rzelmeiket. �lik az �letet, �s megtesznek mindent, amit szeretn�nek. Ha m�ly sebeket is �riznek, nem foglalkoznak vele.